NOJOLO'ON
U KÚUCHILIL KAAJ TIA'AL JETS'EKNAKIL
NOJOLO'ON
Tooj kuxtal ku ts’áaik ti’ wíinike’ u páajtalil tia’al u laaj k’áabetkúuns u tuukulil tia’al u bisik yutsile’ tia’al máak wa tia’al kaaj. Le páajtalila’ ku p’aatal mina’an tu’ux ku lu’sal ti’ kaaj, noj lu’umil wa much’kajtalil leti’ le ba’ax jach siijnal ichilo’ob: u k’ajóolalo’ob, k’ajlayil, u paakatil yo’osal ba’ax jats’uts wa nojbe’en tio’ob.
U xamanil yóok’ol kaab yéetel u noojolil yóok’ol kaab ka’apéel kúuchilo’ob yaan wa tu’ux way wóok’ol kaab (tu’ux ku taalo’ob le saak wíiniko’ob tu péech’óolto’ob u kaajnalilo’ob nojol) ba’ale’ bejla’e’ beey xan ku ch’a’abal tia’al u ye’espajal u tuukul saak wíiniko’ob tu jets’o’ob chen jump’éel u bixil le kuxtalo’ yéetel le wo’okinil yaan ichil máako’ob taak u kuxtalo’ob ichil jéejelasilil. Tia’al le yaaxo’obo’ yutsil kuxtale’ chen tia’al wa jaytúulo’ob, kabéet taak’in, xiib ku jets’ik bix le kuxtalo’, yéetel ma’ uts tu t’aan uláak’ u jeel kuxtalo’ob; máaxo’ob ma’ tu éejentiko’ob lelo’ ku tséelel, ma’ tu yu’ubalo’obi’ mix u yilalo’obi’. U xaamanil yóok’ol kaab ku much’ik máax ma’ tu p’aatkubaj yéetel ku yawat k’áatik u páajtal tia’al u kuxtalo’ob je’ex le bix u k’áato’ob: kambal tia’al kaaj, u kuxtalo’ob ichil u t’aan, u chíimpoltáal u jéejelasil bix ku yúuchul yaabilal, u kanáantiko’ob le lu’umo’, ichil uláak’ ba’alo’ob. Xaman yéetel Nojol ti’ yano’ob tuláakal tu’ux ichil u tuukul máak. Ti’ nojol yaan tuláakal máak chichankuunsalo’ob tia’al u síijlo’ob tuukulo’ob ma’ tu taal ti’ letio’ob ba’ale’ bejla’e’ ku na’atik lelo’ jump’éel ba’al ma’ unaj u yúuchuli’ tumen loobil. Noojole’ ma’ tu p’aatkubaj yéetel ku je’ik beel tia’al ka yanak kuuchil tia’al tuláakal máak.
Maaya kaaje’ ku táakpajal ti’ le noojolo’ bejla’e’ toop táan u kajtal: u lu’sal u lu’umilo’, u sa’atal u t’aanil, u yotsilkunsalo’ob, u mina’anil tu’ux u ka’a tóojkintiko’ob u yóol yéetel u tuukul, ma’ u chíimpoltal u k’ajóolalo’ob yéetel u taamil u tuukulo’ob. Tuláakal lelo’ ku ya’abkuntik talamilo’ob ku yila’al ichil kaaj je’ex u k’oja’anil ok’om óol, u kíinsikubaj máak, u k’ojanku’unsik u wíinkilil yo’osal ba’alob ku yoksik ichil, u sáatik u yóol, u k’aastal le kaajo’. U tu’ubsik máak máax leti’ ku beetik u satik xaan le keet k’abéet tia’al leti’ yéetel tuláakalo’on. U yóot u betikkubaj máak je’ex le sak wíiniko’obo’ yéetel beey ma’ tu páajtal, ak pixaan yéetel wíinkilil ku k’ojáantalo’ob, kaaje ku k’oja’antal, lu’um ku k’oja’antal.
Nojolo’one’ (to’one’ noojolo’on) ku káajsik u meyaj tia’al u ya’alik ba’ax ku yilik tia’al ka u beetik wa ba’ax yo’osal lelo’ ichil u tuukulil xma’ loobil yéetel tooj sa’asil. Ba’axo’ob ka a kbeet tia’al k-k’exik tu’ux yano’on unaj ma’ u ch’a’ach’itik loobil, ak toojkintik óol ichilo’on tia’al u chíikpajal yéetel uláak’obo’. K-éejentik xaane’ je’elba’axak tuukul ka yanak tia’al u k’eexel kuxtal unaj u taal ti’ kaaj, ichil muul tuukul je’ex le yutsil tsool xikino’ob tu p’ato’obo’on le kch’ilankabilo’ob, tia’al u síijil túumben tsoolil ti’ ak kuxtal, ti’ nojol.
Meyajo’ob:
Meyaj tia’al u li’isal aj jo’olpopil yéetel ix jo’olpopil ku meyajo’ob xma’ loobil
Le tuukul meyaja’ ku beetal yéetel táankelem bey xaan xlo’bayano’ob táanchumuk beej yaano’ob ti’ u xooko’ob. Ba’ax ku kaxta’al leti’ ak chíimpoltik yéetel ts’aaik muuk’ u páajtalilo’ob tia’al u jo’olbesiko’ob meyaj tia’al u k’eexel ba’ax ma’ patali’ tu kaajalo’ob.
Le xooko’ utia’al u jeel na’atal ba’ax u k’áat u ya’al Liderazgo, táan k-kaxtik ak túumbenkunsik ba’ax u k’áat u ya’al le t’aano’ yéetel le k’ajóolalo’ yaan ichil le maayao’ob ku táakpajlo’ob. U beeta’al lela’ ku káajak yéetel u ch’a’ach’i’ital u kuxtal maaya wíinik bey xaan ba’ax ku máansiko’ob le táankelem yéetel xlo’bayano’ob. Bey xan yaan k-k’ajóoltik uláak’ meyajo’ob (u péeksilil yo’osal kajnaalil páajtalil tu noj lu’umil Estados Unidos, Satyagraha, y meyajil t’aanil yéetel u li’isikubaj máak tu lu’umil Abya Yala ikil u meyajtiko’ob paax) tia’al u kéetel le ulaak’ bix u yuuchul u jo’olintal péeksililo’ob.
U muul xaak’alil bix u toj óolal le kaajo’
Tia’al u ts’o’okol le xook yo’osal jo’olpopolil yaan u beetal jump’éel xak’alil tia’al k-ojéeltik bix anik k-tojóolal tu kaajil Peet Uj. Kna’atik tojóolal beey jump’éel t’aan chuka’an yaan ba’al u yiil ma’ chen yéetel wíinkilil, bey xan yéetel u tuukul, u pixaan yéetel u yóol wíinik.
Tia’al maaya kaaj u toojóolale’ le bix ku bisikuba’ob kajnaalilo’ob yéetel bix ku muul táakpajlo’ob ti’ le kuxtalo’ (u muul meyaj, u muul kanáantiko’ob kaaj, bix ku yúuchul janal, bix ku yúuchul u cha’anil kaaj, ichil uláak’ ba’alob.) Ku ch’áach’itik xane’ u kili’ich bixikubaj wíinik yéetel yéetel u yeet kuxtalilo’ob tia’al u chíimpoltik k’aax, ba’alche’ob, wáa máakilo’ob.
U beejil le xak’alilo’ yaan u jo’olbesal tumen le máaxo’ob ku táakpajlo’ob ti’ le yaax meyaj.
U meental yéetel u li’isal u Kúuchilil Jets’eknakil tia’al Kaaj
U Kúuchil Jets’eknakil tia’al Kaaj ba’paach kaaj yani’, pixa’an tumen u bo’oy u k’aaxil Ma’ya’ab. Úuch ka’ache’ kool tu’ux ku paak’al naal, k’uum, iik, pepino yéetel che’ob ya’ab u yichi’ je’ex puut, chakbojon ja’, meelon yéetel ja’as.
Te’e k’iino’oba’ li’isan jump’éel chan naaj tia’al ka yanak tsikbalo’ob yéetel yaan xan ya’ab tu’ux u wa’alkunsa’al mejen najo’ob de campaña.
Máaxo’oni’
Yazmín Yadira Novelo Montejo
Maaya x-xaak’al t’aan, x-t’aan, yéetel x-k’aay síijnal Peto Yucatán tu’ux káaj u betikubaj ma’ bo’ol x-loutorail ti’ u kúuchil XEPET yaan ti’ le k’iino’obo’ 8 ja’abo’ob ti’. Ka’aj ts’óok u xookil ti’ Comunicación Social tu betubaj u jo’olpóopil Radio Yóol Iik’, yáax kúuchil radio ku meyaj ich maayat’aan ich kaaj, ti’ le k’íino’obo’ ya’ab u k’áabetkúunsal maayat’aan tu noj kaajil Jo’. Bejla’e’ u xproductorail Radio Yúuyum, ku meyaj ti’ Internet ich maaya xan, ku ka’ansik ich nooj naajil xook yo’osal maaya miatsile’ yéetel u ix-k’aay Juumil Moots; tuláakal le meyajo’oba’ ku táakpajal ichil u kaxta’al kéet kuxtal yéetel u chíimpoltal u páajtalil Maaya kaaj, tia’al ka u kuxtal ichil u t’aanil yéetel u miatsile’.
Yazmine’ tu xokaj jump’éel maestría yo’osal u Múuk’ankúunsal Máasewáal T’aano’ob yéetel Máasewáal Kaajo’ob tu noj naajil xook Mondragón (Vascoil Nojlu’um) yéetel uláak’ maestría yo’osal sociolingüística tu noj naajil xook Universidad Mayor de San Simón, Bolivia.
Miguel Joseph
Miguele’ meyajnaj yo’osal jets’eknakil, toj kuxtal yéetel u páajtalil wíinik tu noj xeet’il lu’umil Latinoamerica maanal 17 ja’abo’ob. Ti’ 2007 tak 2019 meyajnaj yéetel u Nu’ukbesa’al tia’al u Xak’alta’al u Toj Kuxtal Wíinik Llamado Profético. Tu’ux xak’alta’ab maanal 10,000 u loobiltal u páajtalil wínik ikil úuch u noj ba’atelil u kaajilo’ob Colombia. Ti’ 2017 tak 2019 Michael tu jo’olintaj u Kúuchilil tia’al u Xak’alta’al Jets’eknakil ti’ u nooj najil xook Universidad Bautista yéetel Seminario de Cali. Jets’a’an beey Bautista Aj K’iin, Michael ku táakpajal beey éet jxíimbalil ti’ Global Ministries, jump’éel much’meyaj ichil much’kabilo’ob Christian Church (Disciples of Christ) yéetel United Church of Christ. Michael u ka’ansmaj teología tu naajil xooko’ob Universidad Bautista yéetel Seminario ti’ Cali bey xaan ti’ Seminario Bíblico Menonita ti’ Bogotá Colombia. Jump’éel u ka’anlil u xookil Michael leti’ le tu náajaltaj tu nooj najil xook Universithy of North Carolina tu’ux tu xokaj Latin American Studies , beey xan tu náajaltaj u maestría ti’ Teología tu nooj naajil xook Union Theological Seminary, ti’ New York City, tu xokaj xan jump’éel doctorado ti’ ministerio tu noj naajil xook Seminario Teológico Bautista ti’ Richmond, VA.
